Egy ingatlaniroda 12 kulcsátadós kosarat rendelt az új lakóknak. TIZENKETTŐT. Az „Új otthon” receptet és a nagy tálcasablont használtam. Még mindig remeg a kezem.
Nálunk a faluban 5 800-an élünk, és biztos voltam benne, hogy itt senki nem fog venni. Mikulástól szilveszterig 31 kosarat adtam el. Kiderült, hogy egy kis település tökéletes erre: mindenki ismer mindenkit, és mindenkinek kell ajándék.
Hat hete a férjem megkérdezte, miért van tele celofánnal az egész ebédlőasztal. Az eredmény: most már ő hajtogatja a dobozokat. 😂
Többen kérdeztétek, hogy állok októbertől. A legjobb az egészben: a lányom elmondta a tanító néninek, hogy „anya csinálja a kosarakat”. 🥹
Őszintén azt hittem, a húgom viccel, amikor átküldte a linket. „Ajándékkosarak?” Az első egy kolléganőm babalátogató csomagja volt. Nem nagy pénz, de először fizettek valamiért, amit a két kezemmel csináltam.
Ma felmondtam a bevásárlóközpontban. 🧺 Szeptemberben kezdtem a kosarakat, amolyan „próbáljuk ki” alapon. A Mikulás és a karácsony többet hozott, mint három hónap hétvégi műszak. Lányok, nyomtassátok ki magatoknak a dobozokat. Abban van az egész haszon.